A demokrácia - modern értelemben véve - meghatározója a politikáról folytatott diskurzusnak. A 19. századtól ideálisnak, a 20.század kötelező érvényűnek tekintette a nyugati kultúrkör. Alapvető problémákat azonban működése során folyamatosan felvetett. Az első lényeges kérdés akkor adódott, amikor a most ismert - nagy méretű és lakosságú - nemzetállamok kialakultak.

Ugyanis a megnövekedett létszámból eredeztethető, hogy a közvetlen önkormányzatról megvalósíthatatlansága okán nem lehet gondolkozni (Rousseau például, 10ezer főben határozta meg - Platón után szabadon - a közvetlen demokrácia működőképességének felső határát).

Ebből következik, hogy a 20. század második felére - néhány kivételtől eltekintve (Svájc bizonyos döntéshozatali mechanizmusai, illetve a népszavazás intézménye) - a képviseleti demokrácia vált kizárólagossá. A képviselettel, mind a politikában, mind a gazdaságban megjelenik a megbízó-ügynök (vagy képviselt -képviselő) információs asszimetria, melyből kialakulhat a képviselők elitista kormányzása.

Mindemellett egyes állítások alapján előkerül a korlátozott racionalitás problémája. A választók, mint döntéshozók nem képesek minden információ birtokába jutni (mivel annak költsége meghaladja a hasznát) döntésükkel kapcsolatban, ám ennek továbbgondolása megkérdőjelezi a választások - így a demokrácia - létjogosultságát is..

A képviseleti demokráciákban megkülönböztetünk többségi (westminsteri, Anglia) és konszenzuális (Belgium) modellt.

A többségi előnye a stabilabb kormányozhatóság, hátránya, hogy nem tükrözi teljes körűen a plurális társadalmak érdekcsoportjainak akaratát. Sajátossága a többségi választási rendszer, mely kedvez a kétpártrendszer kialakulásának.

A konszenzuális rendszer előnye, hogy igyekszik az uralkodó többség arányát maximalizálni. Hátránya az instabil kormányzás, a gyakori kormányváltások/válságok, amennyiben a pártok képtelenek megállapodni.

Mint láthatjuk, nem alakult még ki tökéletes metódus a kormányzás mikéntjére, minden rendszernek megvannak a többihez képest az előnyei és hátrányai is. Így csak helyzetek és felfogások kérdése, hogy melyiket tartjuk jónak (vagy elvetjük mindet...).

Kapcsolódó olvasmányaink:

http://www2.juris.u-szeged.hu/politologia/tartalom//docs/tanseged/I_II_VII%20fejezet.pdf

http://tarstudszotar.adatbank.transindex.ro/?szo=6